A modern globalizált világban a valuták ismerete nemcsak a pénzügyi szakemberek kiváltsága. Vagy szabadságra indulunk, webshopokban rendelünk külföldi webáruházakban, vagy csupán szeretnénk nyomon követni a gazdasági információkat, a különböző valuták ismerete elengedhetetlen.
Országunk vonatkozásában, amely az EU részeként szervesen összefonódott a nemzetközi gazdaságba, különösen fontos, hogy polgárai ismerjék a régió és a világ meghatározó fizetőeszközeivel.
A forint kurzusa napról napra változik, és ez direkt módon hat mindennapi életünket. Az üzemanyag ára, az importált termékek díja, sőt még a nyaralásunk pénzügyi kerete is függ attól, hogyan áll a magyar valuta a világ többi pénznemével szemben.
Következő sorainkban górcső alá vesszük a magyar forint státuszát, valamint áttekintést kapunk a szomszédos országok és több jelentős világvaluta specifikumaival, hogy átláthatóbbá váljon a pénzügyi világ mechanizmusa.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946 augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely a történelem egyik legsúlyosabb hiperinflációjának áldozata lett. A forint nevet a középkori fiorino aranypénzről, a fiorinóról örökölte, amely korábban elterjedt volt Európában, és Magyarországon is keringett.
Mostanság 200, 500, 1.000, 2.000, 5.000, 10.000 és 20.000 forintos címletek vannak keringésben, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos érmék. A bankjegyeken magyar történelmi személyiségek, monarchák és államférfiak portréi láthatók, míg a hátoldalon jelentős magyar építészeti emlékek találhatók.
Az elmúlt periódusban a forint árfolyama komoly hullámzást tanúsított. Az euróval szembeni paritás többnyire háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között változik, bár voltak időszakok, amikor más tartományban mozgott. A dollárral szemben pedig jellemzően 330-380 forint közötti sávban ingadozik.
Az euroövezeti belépés már évek óta aktuális, de konkrét céldátum még nem lett megszabva. A csatlakozás kritériumait tartalmazó maastrichti követelmények kielégítése és a megfelelő gazdasági kiegyensúlyozottság megteremtése még mindig nehézségekkel jár.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a szomszédunkként Románia nemzeti valutája. A “lej” terminus az oroszlán szót jelenti román nyelven, amely a holland leeuwendaalder érmékből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ös évben implementálták, amikor a régi lejt 10000:1 arányban váltották át új pénznemre a tartós infláció miatt.
Egy román lej jelenleg kb. 75 és 85 forintot ér, habár ez a kurzus természetesen változik. Románia és Magyarország között erős kereskedelmi viszonyok alakultak ki az elmúlt évtizedek során.
Magyar cégek sokasága jelen van Romániában, és fordítva is, ennélfogva a két ország közötti üzleti forgalom és munkaerőmigráció miatt sokan kapcsolatba kerülnek a lejjel. A romániai magyarság számára pedig hétköznapi pénznem.
Románia szintúgy az Európai Unió tagországa, és célkitűzései szerint 2029-re tervezi bevezetni az közös európai fizetőeszközt.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország stabil, megbízható valutája, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor született meg Csehszlovákia szétválásakor.
A korona névből is látszik, hogy történelmi múltja van a dualizmus korába köthetők.
Egyetlen cseh korona értéke nagyjából tizenhat-tizennyolc forint között ingadozik. Csehország közgazdasága az egyik legstabilabb a régióban, ami a korona állandóságában is visszaköszön.
A cseh valuta viszonylag erős és előre jelezhető, ami részben annak köszönhető, hogy az ország exportvezérelt gazdasággal működtet, számottevő német invesztíciókkal és fejlett autóiparral.
Csehország gyakori célpont a magyar turisták körében – Prága, a “száz tornyú főváros” évente több százezer magyar utazót invitál.
A közeli távolság, a kulturális hasonlóságok és a V4-es együttműködés mind segítik a két ország erős gazdasági kötelékeihez.
Figyelemre méltó, hogy bár Csehország eleget tesz az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, az ország jelenleg nem tervezi a közeljövőben az euróra való áttérést, elsősorban politikai és gazdasági indokokból.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty története a tizennegyedik századig eredeztethető, amikor is az aranyat jelentő “złoto” szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ben vezették be a hiperinfláció legyőzése után, amikor tízezer régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.
A zloty árfolyama jellemzően 95 és 110 forint között alakul. Lengyelország az Európai Unió egyik legfontosabb tagja, jelentős gazdasági erővel.
A V4-es együttműködés keretében (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) a négy ország szövetségben dolgozik gazdasági és politikai ügyekben.
A magyar-lengyel gazdasági viszonyok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég jelent meg Lengyelországban.
A zloty elég szilárd valuta, bár természetszerűleg érzékeny a nemzetközi gazdasági változásokra.
Lengyelország ugyancsak nem vezette be az euro devizát, a tény ellenére, hogy az Európai Unióhoz való taggá váláskor kötelezettséget vállalt ennek perspektíváját. Az ország fenntartja saját pénzügypolitikájának folytatásához.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-os évben helyettesítette az ukrán kuponkarbovanecet, amely átmeneti valutaként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A “hrivnya” név egy középkori súlymértékből származik, amelyet ezüst- és aranymeghatározásra használtak.
A hrivnya piaci értéke az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül. A 2014-es eseményeket követően, majd főleg a 2022-es háborús helyzet miatt a valuta drasztikus gyengülésen szenvedett el.
Mostanság egy hrivnya nagyjából 9 és 11 forintot ér, de ez az kurzus rendkívül volatilis a geopolitikai körülmények miatt.
Magyarország és Ukrajna között kulturális és történelmi viszonyok megvannak, elsősorban a Kárpátaljára települt magyar közösség révén.
A gazdasági kapcsolatok is számottevőek voltak a konfliktus előtt. Az ukrán nemzetgazdaság jelenlegi helyzete komoly akadályokkal szembenéző, és a hrivnya állandósága jelentősen múlik a külföldi megsegítésektől és a geopolitikai helyzet fejlődésétől.
Az ukrán nemzeti bank igyekszik a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz helyzet ellenére.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország állami devizája 1873-as évtől, amikor a Skandináv Pénzügyi Unió keretében implementálták. Svédország gazdasága stabil és fejlett, amelyet innováció, szilárd szociális rendszer és prosperáló globális vállalatok definiálnak.
Egyetlen svéd korona jelenleg körülbelül 35-40 forintot ér. Svédország bár az Európai Unió tagországa, de referendumon visszautasította az euró bevezetését 2003-ban, és azóta is megőrizte saját fizetőeszközét.
Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy autonóm jegybanki politikát gyakoroljon, amely gyorsabban képes reagálni a nemzeti gazdaság igényeire.
A svéd út, amely kombinálja a piacgazdaságot az szilárd jóléti rendszerrel, világszerte ismert és elismerés. Ez a szilárdság megmutatkozik a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.
Rengeteg magyar állampolgár is találkozik a svéd koronával, akár IKEA bevásárlásról, svédországi employment vagy turistaként való látogatásról.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli sékel 1985-ben implementálták a hiperinfláció legyőzésére, amikor a régi sékelt helyettesítették. A sékel bibliai gyökerű pénznem, amely az ókorban is forgalomban volt.
Az izraeli sékel árfolyama hozzávetőleg 100-110 forint között ingadozik. Izrael gazdasága nagyon előrehaladott és innovatív, amelyet sokszor “high-tech nemzetnek” hívnak.
Az ország a technológiai szektor, az medicina, a agrárium és a cyber security területén világ topja.
Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági relációk vannak. Izraeli befektetések érkeznek Magyarországra, főként a technológiai szektorban, és rengeteg magyar látogató utazik Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.
A sékel stabil valuta, jóllehet egyértelműen érzékeny a területi geopolitikai állapotra.
Japán jen (JPY)
A japán jen a világ egyik legfontosabb tartalékpénzneme és a harmadik legnagyobb forgalmú deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-ben implementálták a Meiji-megújulás részeként, amikor Japán nyitott a világ felé.
A jen értéke tipikusan 2,5 és 3 forint körül mozog, ami azt mutatja, hogy száz jen hozzávetőleg 250 és 300 forintot ér.
Japán világgazdasági harmadik helyezett, modern technikával, autóiparral és elektronikai ágazattal. A jen kurzusát erősen formálja a Bank of Japan pénzügypolitikája, amely hosszú évek óta alacsony kamatokkal kíván ösztönözni a gazdaságot.
Magyarország számára Japán jelentős szövetséges, elsősorban az autóipari befektetések terén – gondoljunk a Suzuki győri gyárára, amely tízezreknek ad munkát. A jen szilárdága és globális elismertsége miatt számosan alkalmazzák befektetési célokra is.
Japán turistalátogatási irányként is egyre vonzóbb a magyarok számára.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek története több mint hét évszázadra nyúlik vissza. A modern baht valutát 1928-ban vezették be jelenlegi formájában. A “baht” terminus egy mértékegységet jelöl, amely nagyjából 15 grammnak felel meg.
Egy thai baht értéke körülbelül 10 és 12 forint között ingadozik. Thaiföld egyik legkedveltebb utazási irány a magyar turisták részéről – minden évben tízezernyi zarándokolnak az országot gyönyörű strandjai, szerteágazó kultúrája és vonzó árai miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és egyéb thai célpontok kedveltek a magyar vakációzók körében. A baht kurzusa meglehetősen állandó, bár természetesen érzékeny a turizmus ingadozásaira, amely Thaiföld gazdaságának kulcsfontosságú szektora.
Különös, hogy Thaiföldön rendkívül fejlett a pénzváltás infrastruktúrája, és rendszerint jobb árfolyamot lehet kapni a helyszínen, mint Magyarországon.
Számosan tanácsolják, hogy csekélyebb mennyiséget vigyünk, és a többit már odakint konvertáljuk bahtba. A thai gazdaság lendületesen halad, és az ország az ASEAN régió egyik meghatározó gazdasági ereje. Ha érdekli a téma a thai baht, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/thai-bat/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Összegzés
A valuták terepe változatos és izgalmas. Magyarország számára, amely kis, liberalizált gazdaságként tevékenykedik, rendkívül lényeges az devizák követése és figyelése.
A forint árfolyama közvetlen hatással van életminőségünket, a vásárlóképességünket és gazdasági lehetőségeinket.
Pár hasznos tipp: mindig tanácsos egybehasonlítani a váltóhelyek kurzusait, mielőtt elmegyünk. A bankok és a repülőtéri váltók tipikusan kevésbé előnyös árfolyamot kínálnak, mint a belvárosban lévő váltóhelyek.
Ajánlott még limitált összeget bankóban hozni, és a többit már a úti célban kártyával felhúzni vagy váltani.
Többször a kártyával történő fizetés a legoptimálisabb választás, de állandóan nézzük át a határon túli tranzakciók díjait.
A forint perspektívája sok faktortól múlik: a magyar gazdaság teljesítményétől, az pénzromlás mértékétől, a jegybank döntéseitől és természetszerűleg a nemzetközi gazdasági környezettől.
Az euró adoptálása továbbra is perspektíva, de ennek pontos határideje még kétséges.
Végül is a financial literacy szegmense, hogy felfogj: a valuták nem csak bankócédulák vagy számok egy kijelzőn, hanem közgazdaságok, nemzetek és millió ember mindennapi életét befolyásoló eszközök.
Ajánlott nyomon követni az valuták értékét, megérteni a tendenciákat, és átgondoltan megtervezni nemzetközi utazásainkat és pénzügyi döntéseinket.